Az őszi kert ékei II.- csodás lombszíneződésű fák és cserjék

A rövidülő nappalok és a mind hidegebb idő beköszöntével a 100 millió éve kialakult lombhullatók ősi stratégiájuknak megfelelően megválnak leveleiktől, de előtte még lebontják és kivonják a benne lévő értékes anyagokat, így a fotoszintézisért leginkább felelős zöld színtestekben lévő zöld színű klorofillt.

Fotó: Slowgarden

A zöld szín eltűntével láthatóvá válnak a kísérőpigmentek, a sárgás színű xantofillok és a narancsos és pirosas színű karotinok. A számos növénynél meginduló antociántermelés pedig lélegzetelállító vörös színként válik láthatóvá.

A jellemzően vörös lombszínbe váltó Kelet-Ázsiával és Amerikával ellentétben Európában az ősz domináns lombszíne sárgásbarna, ezért itthon a tüzes vörösbe és rózsaszínbe váltó lombozatot érezzük különlegesnek.

Én is közülük válogattam, a lista szubjektív, így sok a kimaradó. Nekem ők a kedvenceim:

Perzsa varázsfa (Parrotia persica)

Fotó: Slowgarden
Parrotia persica
A felvétel a Budai Kert Centrumban készült

Nevéhez méltó módon lélegzetelállító az őszi lombszíneződése ennek az iráni származású, közepes termetű, széles bokorfának. A nyáron még egyszerű zöld lombja ilyenkor – fajtától, a talaj kémhatásától és a napsugárzástól függően – sárga, tüzes narancs, bordó és vörös színekben pompázik, gyakran egyazon növényen is.

Napos helyen és tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajon érzi jól magát. Bár meszes talajon is szépen fejlődik, savanyú közegben erőteljesebb a lombszíneződése. Csüngő és oszlopos fajtái is léteznek.

Szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus)

Fotó: Slowgarden
Euonymus alatus

Az év során talán fel sem tűnik a jelenléte e szerény lombú és még szerényebb virágú minden ízében mérgező kis cserjének. De nem így ősszel, amikor főszereplővé léphet elő a vad rózsaszínen át a tűzpirosig terjedő a színskálájával. A képem ezt kevéssé adja vissza, de szinte lángolnak ezek a cserjék.

Napfényes helyeken élénkebb, félárnyékban sötétebb tónusú a lombszíneződése.

Japán juhar (Acer palmatum)

Fotó: Slowgarden
Acer palmatum
A felvétel a Budai Kert Centrumban készült

Távol-keleti származású, kis vagy közepes termetű díszfa, melyet finom vonalú tenyeresen összetett levelei és kecses habitusa egész évben izgalmassá tesznek. Sok fajtájának egész évben ragyogó sötétvörös vagy sárga lombja van, amely ősszel vörösre vált – ezek többnyire az árnyas, félárnyékos helyeket kedvelik. Számomra talán legkedvesebb a nyáron zöld, napkedvelő ‘Osakazuki’ fajta, amely csak ilyenkor ölti föl ragyogó piros színét.

Fotó: Slowgarden
Acer palmatum ‘Osakazuki’

A japánkertek elengedhetetlen eleme, az örökzöldek remek kiegészítője. Ráadásul a kisebb termetű fajtákat teraszon, dézsában is nevelhetjük.

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

Fotó: Slowgarden
Cotinus coggygria

Kerekded levelei és rózsaszín “vattafelhős” bugavirágzata mellett különleges őszi lombszíne miatt is helye van a kertünkben ennek a szoborszerű habitusú, őshonos növényünknek.

Napos, száraz helyeken, semleges vagy meszes talajon érzi jól magát. Csodás szabálytalan sövényt nevelhetünk belőle, de pompás szoliter növénynek is.
Eleve színes lombú fajtái is vannak, de az ősz természetesen ezeket is átfesti.

A hozzászólások megtekintéséhez és írásához az adott blogbejegyzés címére kell kattintani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük